taxi abu dhabimost nem lesz zene, ramadan kareem! 11 nap telt el; sokfelé osztom szét a levelet, ma nem megyek ki sehova... végre gyötörhetem magam egyedüllétem nyomasztó másholszerűségével; mint a meleg, ami rátapad az ablaküvegre és hatalmas nyomáson paszírozza a bőrhöz az inget, homokot, bőrt a bőrhöz, szinema. mesterséges oázisban mint a tevék hülyén bámulok le a 16 emelet erkély, le az alattam elterülő építkezésre; mi a hiba? a kigyulladt hülye kotnéner, pont nem láttam, pont nem... a tengerpart felől nagyságrendileg magasabb házak épülnek a toronydaruk támaszkodnak rájuk és mintha azok meg amazokra, mint amikor a tévében az challanger kilövését közvetítették és a rácsostartók hirtelen kidőltek három vagy négyfelé; magasabban kileng a daru irányítófülkéje. ha vizelnie kell a darukezelőnek, nem vacakol a lejutással -szerintem, a légkörben széjjelpermetezi ami megfagy; nem látni fel, innen s onnan sem, hacsak le nem szédül. a konténer pont a daru alatt gyulladt ki, nem elég még nekik a nagy meleg, még ez is? iszonyú hamar rendetlenség van itt. a tenger felől már egész kellemes levegő jött négy után, de a meleg még akkor is tapaszt. két arab (?) elkapott egy harmadikat, a sarokig kergették majd a cipőjükkel ütni kezdték a földön; két utcával odébb hallom, hogy megy arra a rendőr, a szálloda felé -le grande meridien -, a boltban nincsenek arabok akárcsak az utcán, nem sokára ellepik viszont az öntözőrendszereket a mezítlábas muzulmánok, mohamedánok meg a gyorséttermeket, meg a menekülű lépcsőházban fölfelé száll a jellegzetes fűszerek illata, szaga meg az olaj, meg a müezzin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése