34 fok, a para alacsony es szerencsere szellos az ido. ugy nez ki valahol elsikkadt a jelentosege ennek az egynaposmekongturanak ebben a hatalmas kaotikus turizmusban es valahogy folyton azt ereztem, hogy ez valami olyan amit minden turitanak ki kell probalnia, de csinalja valaki mas, en meg majd egyszer. most itt van az egyszer.
nem a ket, haromnaposat probaltam hanem az egynaposmekongturart, ami lassan lassan fogalomma novi ki magat ebben az egynapos varosban. azok akik egy hatizsakkal utazgatjak korbe del-kelet azsiat tudjak mirol beszelek. a mekong delta megnezese egy nap alatt minden egynapos elvaras esszenciaja, maga a tomeny egynapos PROGRAM. minden benne van ami egy igazi parasztvakitashoz kell: dinotojas, kinai kacatokat arulo es nepi hangszereken francia turistaindulokat jatszo benszulottek, tekergodzo bekabitott pithonnal szorakoztato vendeglosok a "hamisitatlan" meh farmon es meg megannyi mas.
az egynapos turakona netto oromokre viszonylag keves ido jut a hosszu utazasok miatt. a vizi tura meg kulonosen bonyolult, mert meg oda is kell jutni busszal, ahol aztan fel tudunk szallni a hajora abbol aztan egy kisebb csonakba, majd vissza az egesz. az ut gondolata szorakoztatonak tunhet azoknak, akik meg nem lattak es belekepzelni sem tudjak magukat a tajba. egy megapoliszbol kibuszozni egyenlo azzal az erzessel, hogy vajon elhagytuk-e mar a varost. ez az erzes aztan orakon at kovet minket egesz addig, mig megerkezunk. barmelyik iranyban probaljuk elhagyni saigont ez az elmeny jo ideig megvan, de talan a mekong delta a legdurvabb, mivel erosen iparositott a videk. az elmult ket harom evben sikerut zold savot varazsolni a fout kozepere a hajoallomassal szemben. ez egesz baratsagos kullemmel ajandekozta meg a varost, Mỹ Tho-t. innen idul szamos rovidebb hajout, hogy gyorsan korbemutogassag a modern mekong csodait es ami a termeszetbol meg megmaradt.
a tropusi folyok a nyilvanos wc es a hulladekledobo egyuttes szerepet toltik be. a hajokazas nem annyira elemnydus mint a turistavezetonk beszede, aki folyamatosan a sajatsagos humoraval probalta ebren tartani 15 fos csoportunkat. a vizi kozlekedes ketsegkivul egyetlen igazi kalandos resze a vizipalmak es kokuszok alatti ladikozas ami egeszen 15 perceig tartott. pedig errol szolna ez az ut... nade vissza programok elvezetebe.
mar a megerkezeskor ugye rogton enni kell. ez a pekidzsturok orok dilemmaja, az eves. az asztalnal rogton arcul csap az elso igazi rejtely a dinoszaurusz tojas. ez az elesztovel labdameretuve felpuffasztott sult rizs es a sztikirajsz amitol a nyelvem ugy a szajpadlasomhoz ragadt, hogy meg kanallal es palcikaval sem sikerult szetvalasztani oket. amugy a kert pazar. nem ertem miert ilyen szepek a viragok vietnamban. lehet a magas Co2 miatt...
buszra fe, buszrol le. egydollaros sapkat arulo lanyok szinesitik elmenyeket.
atvergodunk egy folduton a palmaultetvenyek kozt amin random arusitobodek vannak elrejtve szaraz bambuszra vetettt palmalevelek moge. a kinalat pontosan megegyezik egy lebutitott verziojaval a kozponti Ben Thanh marketnek csak dragabb. minden import kacat, talan meg a "helyi" kokuszdiofaragvanyok is. nagyon nagyon messzirol kell idejonni ahhoz, hogy ezt ne lehessen eszrevenni. de mar csak par lepes a ponilo vontatta szeker... ha emlekezetem nem csal akkor a ponilo huzott minet el oda ahol aztan enekeltek is nekunk.
a videki turizmus it is a tipikus szocreal jelleget olti. az etteremben feltunt, hogy az ottagu zenekar osszesen annyi eves mint a tizentfos csoportunk a busszal, buszvezetovel es az idegenvezetovel egyuttesen. valoszinuleg a fiatalabb generacio inkabb a varosban probal szerencset. hajora fel, hajorol le....az idegenvezetonk kifogyott a szoviccekbol. helyettuk inkabb megneztunk egy meh farmot.
