emdé

utolag is elnezest kell kernem azoktol akinek korabban az egynapos "mekong delta" programot ajanlottam ugy, hogy en magam meg sohasem jartam ott.... 

34 fok, a para alacsony es szerencsere szellos az ido. ugy nez ki valahol elsikkadt a jelentosege ennek az egynaposmekongturanak ebben a hatalmas kaotikus turizmusban es valahogy folyton azt ereztem, hogy ez valami olyan amit minden turitanak ki kell probalnia, de csinalja valaki mas, en meg majd egyszer. most itt van az egyszer.

nem a ket, haromnaposat probaltam hanem az egynaposmekongturart, ami lassan lassan fogalomma novi ki magat ebben az egynapos varosban. azok akik egy hatizsakkal utazgatjak korbe del-kelet azsiat tudjak mirol beszelek. a mekong delta megnezese egy nap alatt minden egynapos elvaras esszenciaja, maga a tomeny egynapos PROGRAM. minden benne van ami egy igazi parasztvakitashoz kell: dinotojas, kinai kacatokat arulo es nepi hangszereken francia turistaindulokat jatszo benszulottek, tekergodzo bekabitott pithonnal szorakoztato vendeglosok a "hamisitatlan" meh farmon es meg megannyi mas.
az egynapos turakona netto oromokre viszonylag keves ido jut a hosszu utazasok miatt. a vizi tura meg kulonosen bonyolult, mert meg oda is kell jutni busszal, ahol aztan fel tudunk szallni a hajora abbol aztan egy kisebb csonakba, majd vissza az egesz. az ut gondolata szorakoztatonak tunhet azoknak, akik meg nem lattak es belekepzelni sem tudjak magukat a tajba. egy megapoliszbol kibuszozni egyenlo azzal az erzessel, hogy vajon elhagytuk-e mar a varost. ez az erzes aztan orakon at kovet minket egesz addig, mig megerkezunk. barmelyik iranyban probaljuk elhagyni saigont ez az elmeny jo ideig megvan, de talan a mekong delta a legdurvabb, mivel erosen iparositott a videk. az elmult ket harom evben sikerut zold savot varazsolni a fout kozepere a hajoallomassal szemben. ez egesz baratsagos kullemmel ajandekozta meg a varost, Mỹ Tho-t. innen idul szamos rovidebb hajout, hogy gyorsan korbemutogassag a modern mekong csodait es ami a termeszetbol meg megmaradt.

a tropusi folyok a nyilvanos wc es a hulladekledobo egyuttes szerepet toltik be. a hajokazas nem annyira elemnydus mint a turistavezetonk beszede, aki folyamatosan a sajatsagos humoraval probalta ebren tartani 15 fos csoportunkat. a vizi kozlekedes ketsegkivul egyetlen igazi kalandos resze a vizipalmak es kokuszok alatti ladikozas ami egeszen 15 perceig tartott. pedig errol szolna ez az ut... nade vissza programok elvezetebe.

mar a megerkezeskor ugye rogton enni kell. ez a pekidzsturok orok dilemmaja, az eves. az asztalnal rogton arcul csap az elso igazi rejtely a dinoszaurusz tojas. ez az elesztovel labdameretuve felpuffasztott sult rizs es a sztikirajsz amitol a nyelvem ugy a szajpadlasomhoz ragadt, hogy meg kanallal es palcikaval sem sikerult szetvalasztani oket. amugy a kert pazar. nem ertem miert ilyen szepek a viragok vietnamban. lehet a magas Co2 miatt...
buszra fe, buszrol le. egydollaros sapkat arulo lanyok szinesitik elmenyeket.

atvergodunk egy folduton a palmaultetvenyek kozt amin random arusitobodek vannak elrejtve szaraz bambuszra vetettt palmalevelek moge. a kinalat pontosan megegyezik egy lebutitott verziojaval a kozponti Ben Thanh marketnek csak dragabb. minden import kacat, talan meg a "helyi" kokuszdiofaragvanyok is. nagyon nagyon messzirol kell idejonni ahhoz, hogy ezt ne lehessen eszrevenni. de mar csak par lepes a ponilo vontatta szeker... ha emlekezetem nem csal akkor a ponilo huzott minet el oda ahol aztan enekeltek is nekunk.

a videki turizmus it is a tipikus szocreal jelleget olti. az etteremben feltunt, hogy az ottagu zenekar osszesen annyi eves mint a tizentfos csoportunk a busszal, buszvezetovel es az idegenvezetovel egyuttesen. valoszinuleg a fiatalabb generacio inkabb a varosban probal szerencset. hajora fel, hajorol le....az idegenvezetonk kifogyott a szoviccekbol. helyettuk inkabb megneztunk egy meh farmot.

laoszba

hogy az ugy volt, hogy Tết ami kinai naptar szerinti holdujev hivatalos vietnami neve. ilenkor minden rendes ember megbolondul es mint nyaron a balaton korul az eszakiak mennek a deli partra, a deliek meg az eszakira. ennek itt komoly a jelentosege leven, hogy keves osszefuggo tobbnapos unnep van vietnamban. igy ez ragyogo alkalom arra, hogy a tavoli varosba szakadt csaladtagok akar tobb napig is boldogitsak, szomoritsak egymast kinek kenye-kedve szerint.

a kozuti kozlekedesnel csak a legi es a vizi a roszabb errefele, ugyhogy hanoi saigon viszonylatban egy egyebkent viszonylag egyszerunek tuno tavolsag lekuzdese komoly tervezest igenyel. ebbe a hetvegekkel akar tiznaposra is felduzzaszthato nemzeti holidajinn-be tehat nagyszeruen bele lehet tuszkolni a videken elo csaladtagok sorralatogatsat. olyan ez mint a nyugati kulturankban a "ketunnepkozotti" kotelezo eves bemutato (uj auto, mobiltelefon, kinai sakk es mas mobilis vagyontargyak esetleg uj csaladtag ritualis korbehordozasa) annyi kulonbseggel, hogy errefele ritkan esik a ho. a csaladi unnepek egy tizmillios orszagban is tudnak komoly bonyadalmat okozni a kozlekedesben hat meg egy nyolcvanmilliosban, ahol a "tomeg" kozlekedes nem puszta metafora.

mar tavaly is ugy voltam ezzel, hogy jobb ha ezt a fenti elmenyt olyan orszagban probalom ki ahol ennek az unnepnek kisebb a jelentosege. iden is tartottam magam ehhez, igy hat ugy dontottem, mi lenne, ha atbuszoznank laoszba.

+++

kulonosebb felkeszulest nem igenyel az ut, a buszos tavkozlekedes alapismereteit kell elsajatitani. ebben a mufajban delkeletazsiat csak india mulja felul sztem, jollehet afrikat nem ismerem. hogy honnan veszik a ejszakai buszjaratokon nepszeru fekvohelyes VIP buszokat, nem tudom. belsoepiteszete egy las-vegasi kaszinohotelhalo hangulatat idezi a kesoi hetvenes evek dzsemszbond fimjeibol. a fekvohelyek hossza potosan szaznyolcvan centimeter ami eppen 3 centivel rovidebb a szamomra kenyelmesnek mondhato felfekvesi hossznal. a nyolctizoras utazasokat egy ilyen buszon csak fokozzak az ejszakai megallo helyek kifozdei amik egeszen kambodzsat idezik csak itt mindenhol ordit a helyi popzene. ez egeszen tancolhato. kuonosen uditoen hat egy olyan orszagbol kilepve, ahol a tarsadalmi kozos unnepek szocialis terei minden tekintetben hanyagoljak a tancnak nevezett tevekenyseget, mert arra ez nem szokas. egy alkalommal a benzinkutnal ejszakai tankolas alatt perdultek tancra a sofor es az utaskiserok meg par laoszi foldmuves. ott epp lakodalom volt a benzinkut korul elo csaladok teljes koru bevonasaval. mivel senki nem beszelt angolul a rendezvenyen, ezert a rendelkezesre allo igen rovid pisiszunet alatt nem sikerult kideriteni kinek a lagzija is ez...

altalaban igaz delkelet- azsiara, hogy kulonosebben nagy osszegeket nem lehet megsporolni az ejszakai utazassal (a 7-8 dollaros hotelszoba olcsobb a tavolsagi buszjegyeknel is) idot viszont annal inkabb. mindenkinek mas varos vagy helyszin lehet erdekes, nem feltelenul a turistakat tomegevel bevonzo (gravitacios) helyek, fekete lukak a turizmus egen. ezekben nagyon erdekes, hogy felfedezhetoek mar a globalis turisztika legujabb tendenciai. ami a franciaknak nem sikerult, hogy a mekong folyo menten letrehozzak az egyseges indochinat az most ugy nez ki a tomeges hatizsakos utazokra epulo iparagaknak sikerult.

egyes eros potenciallal rendelkezo helyek teljesen elveszteni latszanak identitasukat. siem reap-tol, luang prabang-on keresztul hoi an-ig mindenhol megtalalhatok az azsiai piac mutargyhamisitonak teljes palettai a kinai penzermektol kezdve a mufafaragasokon keresztuk a bronzontott asztali szentekig. ezen tomegcikkek alol kivetelt kepeznek a helyi kolostorok szerzetesei, vagy nonproft szervezetek tamogatta ehezo, kezzel labbal szajjal festo helyi emberek mualkotasai. ritka azonban az a termek, ami tenyleg magan viseli a helyi hagyomanyok vagy szokasok kezjegyeit....

valami azonban meglepoen mas laoszban mint az oket annak idejen a rabsag es haborusag alol felszabadito keleti szomszedjaiban. a laoszi ember vidam, baratsagos. lehet ez azet van mert a nepsuruseg osszehasonlithatatlanul alacsonyabb. a fovarosban alig negyszazezren elnek, magashaz sehol. biztos nem jatszik szereppet az a teny, hogy aki a kormanynak dolgozik az alanyi jogon jut ingatlanhoz es szolgalati terepjarohoz, ami azert be kell latni a laoszi utakon eleg hasznos joszag. mindenesetre sokan dolgozhatnak a varosban a politikao eroknek, mert ott motort vagy kerekpart elenyeszo mennysegben latni a hatalmas luxusmezogazdasagigepek kozt. beszelik, hogy az allam eladta az oserdoket kilora elobb a vietnami kesobb a kinai feketegazdasagnak amelyek hasonlo szubvencios rendszerben mukodo kormanyok tamogatasaval amolyan KGST-piac szeru keretek kozt tettek igeretet utak es mas infrastrukturak felujitasa. ezert laosznak tovabbi asvanyi anyagokat, termeszeti kincseket kellett vagonszam beletolni a raszorulo fejlodo diktaturak gazdasagi rendszerebe. a halalkodas azota is tart szoban, tettek azonban ritkan kovetik. ujabban kina kuld oda uzletembereket, hogy fejlesszenek ezt azt. ok szert tehetnek foldtulajdonra is ami a vietnami zsiros vallakozoknak is nagy almuk (ok tobbek kozt a kavetermesztesben vannok ott(hon)).

+++

osszkep mindenesetre meglepoen bizalomgerjeszto. a varosban az emberek tudnak kozlekedeni, vannak jelzotablak es kozlekedesi moral. a videki varosok roskadoznak a szerzetesek pagodaitol az aranysarga szinu festek folyik a falakon. a termeszet csodas, telis tele vizesesekkel atszott kisebb nagyobb hegyekkel. ugy tartjak dolgozni nem szeret, de a laoszi ember azert vagy ezert vidam.