hogy az ugy volt, hogy Tết ami kinai naptar szerinti holdujev hivatalos vietnami neve. ilenkor minden rendes ember megbolondul es mint nyaron a balaton korul az eszakiak mennek a deli partra, a deliek meg az eszakira. ennek itt komoly a jelentosege leven, hogy keves osszefuggo tobbnapos unnep van vietnamban. igy ez ragyogo alkalom arra, hogy a tavoli varosba szakadt csaladtagok akar tobb napig is boldogitsak, szomoritsak egymast kinek kenye-kedve szerint.
a kozuti kozlekedesnel csak a legi es a vizi a roszabb errefele, ugyhogy hanoi saigon viszonylatban egy egyebkent viszonylag egyszerunek tuno tavolsag lekuzdese komoly tervezest igenyel. ebbe a hetvegekkel akar tiznaposra is felduzzaszthato nemzeti holidajinn-be tehat nagyszeruen bele lehet tuszkolni a videken elo csaladtagok sorralatogatsat. olyan ez mint a nyugati kulturankban a "ketunnepkozotti" kotelezo eves bemutato (uj auto, mobiltelefon, kinai sakk es mas mobilis vagyontargyak esetleg uj csaladtag ritualis korbehordozasa) annyi kulonbseggel, hogy errefele ritkan esik a ho. a csaladi unnepek egy tizmillios orszagban is tudnak komoly bonyadalmat okozni a kozlekedesben hat meg egy nyolcvanmilliosban, ahol a "tomeg" kozlekedes nem puszta metafora.
mar tavaly is ugy voltam ezzel, hogy jobb ha ezt a fenti elmenyt olyan orszagban probalom ki ahol ennek az unnepnek kisebb a jelentosege. iden is tartottam magam ehhez, igy hat ugy dontottem, mi lenne, ha atbuszoznank laoszba.
+++
kulonosebb felkeszulest nem igenyel az ut, a buszos tavkozlekedes alapismereteit kell elsajatitani. ebben a mufajban delkeletazsiat csak india mulja felul sztem, jollehet afrikat nem ismerem. hogy honnan veszik a ejszakai buszjaratokon nepszeru fekvohelyes VIP buszokat, nem tudom. belsoepiteszete egy las-vegasi kaszinohotelhalo hangulatat idezi a kesoi hetvenes evek dzsemszbond fimjeibol. a fekvohelyek hossza potosan szaznyolcvan centimeter ami eppen 3 centivel rovidebb a szamomra kenyelmesnek mondhato felfekvesi hossznal. a nyolctizoras utazasokat egy ilyen buszon csak fokozzak az ejszakai megallo helyek kifozdei amik egeszen kambodzsat idezik csak itt mindenhol ordit a helyi popzene. ez egeszen tancolhato. kuonosen uditoen hat egy olyan orszagbol kilepve, ahol a tarsadalmi kozos unnepek szocialis terei minden tekintetben hanyagoljak a tancnak nevezett tevekenyseget, mert arra ez nem szokas. egy alkalommal a benzinkutnal ejszakai tankolas alatt perdultek tancra a sofor es az utaskiserok meg par laoszi foldmuves. ott epp lakodalom volt a benzinkut korul elo csaladok teljes koru bevonasaval. mivel senki nem beszelt angolul a rendezvenyen, ezert a rendelkezesre allo igen rovid pisiszunet alatt nem sikerult kideriteni kinek a lagzija is ez...
altalaban igaz delkelet- azsiara, hogy kulonosebben nagy osszegeket nem lehet megsporolni az ejszakai utazassal (a 7-8 dollaros hotelszoba olcsobb a tavolsagi buszjegyeknel is) idot viszont annal inkabb. mindenkinek mas varos vagy helyszin lehet erdekes, nem feltelenul a turistakat tomegevel bevonzo (gravitacios) helyek, fekete lukak a turizmus egen. ezekben nagyon erdekes, hogy felfedezhetoek mar a globalis turisztika legujabb tendenciai. ami a franciaknak nem sikerult, hogy a mekong folyo menten letrehozzak az egyseges indochinat az most ugy nez ki a tomeges hatizsakos utazokra epulo iparagaknak sikerult.
egyes eros potenciallal rendelkezo helyek teljesen elveszteni latszanak identitasukat. siem reap-tol, luang prabang-on keresztul hoi an-ig mindenhol megtalalhatok az azsiai piac mutargyhamisitonak teljes palettai a kinai penzermektol kezdve a mufafaragasokon keresztuk a bronzontott asztali szentekig. ezen tomegcikkek alol kivetelt kepeznek a helyi kolostorok szerzetesei, vagy nonproft szervezetek tamogatta ehezo, kezzel labbal szajjal festo helyi emberek mualkotasai. ritka azonban az a termek, ami tenyleg magan viseli a helyi hagyomanyok vagy szokasok kezjegyeit....
valami azonban meglepoen mas laoszban mint az oket annak idejen a rabsag es haborusag alol felszabadito keleti szomszedjaiban. a laoszi ember vidam, baratsagos. lehet ez azet van mert a nepsuruseg osszehasonlithatatlanul alacsonyabb. a fovarosban alig negyszazezren elnek, magashaz sehol. biztos nem jatszik szereppet az a teny, hogy aki a kormanynak dolgozik az alanyi jogon jut ingatlanhoz es szolgalati terepjarohoz, ami azert be kell latni a laoszi utakon eleg hasznos joszag. mindenesetre sokan dolgozhatnak a varosban a politikao eroknek, mert ott motort vagy kerekpart elenyeszo mennysegben latni a hatalmas luxusmezogazdasagigepek kozt. beszelik, hogy az allam eladta az oserdoket kilora elobb a vietnami kesobb a kinai feketegazdasagnak amelyek hasonlo szubvencios rendszerben mukodo kormanyok tamogatasaval amolyan KGST-piac szeru keretek kozt tettek igeretet utak es mas infrastrukturak felujitasa. ezert laosznak tovabbi asvanyi anyagokat, termeszeti kincseket kellett vagonszam beletolni a raszorulo fejlodo diktaturak gazdasagi rendszerebe. a halalkodas azota is tart szoban, tettek azonban ritkan kovetik. ujabban kina kuld oda uzletembereket, hogy fejlesszenek ezt azt. ok szert tehetnek foldtulajdonra is ami a vietnami zsiros vallakozoknak is nagy almuk (ok tobbek kozt a kavetermesztesben vannok ott(hon)).
+++
osszkep mindenesetre meglepoen bizalomgerjeszto. a varosban az emberek tudnak kozlekedeni, vannak jelzotablak es kozlekedesi moral. a videki varosok roskadoznak a szerzetesek pagodaitol az aranysarga szinu festek folyik a falakon. a termeszet csodas, telis tele vizesesekkel atszott kisebb nagyobb hegyekkel. ugy tartjak dolgozni nem szeret, de a laoszi ember azert vagy ezert vidam.
