emdé

utolag is elnezest kell kernem azoktol akinek korabban az egynapos "mekong delta" programot ajanlottam ugy, hogy en magam meg sohasem jartam ott.... 

34 fok, a para alacsony es szerencsere szellos az ido. ugy nez ki valahol elsikkadt a jelentosege ennek az egynaposmekongturanak ebben a hatalmas kaotikus turizmusban es valahogy folyton azt ereztem, hogy ez valami olyan amit minden turitanak ki kell probalnia, de csinalja valaki mas, en meg majd egyszer. most itt van az egyszer.

nem a ket, haromnaposat probaltam hanem az egynaposmekongturart, ami lassan lassan fogalomma novi ki magat ebben az egynapos varosban. azok akik egy hatizsakkal utazgatjak korbe del-kelet azsiat tudjak mirol beszelek. a mekong delta megnezese egy nap alatt minden egynapos elvaras esszenciaja, maga a tomeny egynapos PROGRAM. minden benne van ami egy igazi parasztvakitashoz kell: dinotojas, kinai kacatokat arulo es nepi hangszereken francia turistaindulokat jatszo benszulottek, tekergodzo bekabitott pithonnal szorakoztato vendeglosok a "hamisitatlan" meh farmon es meg megannyi mas.
az egynapos turakona netto oromokre viszonylag keves ido jut a hosszu utazasok miatt. a vizi tura meg kulonosen bonyolult, mert meg oda is kell jutni busszal, ahol aztan fel tudunk szallni a hajora abbol aztan egy kisebb csonakba, majd vissza az egesz. az ut gondolata szorakoztatonak tunhet azoknak, akik meg nem lattak es belekepzelni sem tudjak magukat a tajba. egy megapoliszbol kibuszozni egyenlo azzal az erzessel, hogy vajon elhagytuk-e mar a varost. ez az erzes aztan orakon at kovet minket egesz addig, mig megerkezunk. barmelyik iranyban probaljuk elhagyni saigont ez az elmeny jo ideig megvan, de talan a mekong delta a legdurvabb, mivel erosen iparositott a videk. az elmult ket harom evben sikerut zold savot varazsolni a fout kozepere a hajoallomassal szemben. ez egesz baratsagos kullemmel ajandekozta meg a varost, Mỹ Tho-t. innen idul szamos rovidebb hajout, hogy gyorsan korbemutogassag a modern mekong csodait es ami a termeszetbol meg megmaradt.

a tropusi folyok a nyilvanos wc es a hulladekledobo egyuttes szerepet toltik be. a hajokazas nem annyira elemnydus mint a turistavezetonk beszede, aki folyamatosan a sajatsagos humoraval probalta ebren tartani 15 fos csoportunkat. a vizi kozlekedes ketsegkivul egyetlen igazi kalandos resze a vizipalmak es kokuszok alatti ladikozas ami egeszen 15 perceig tartott. pedig errol szolna ez az ut... nade vissza programok elvezetebe.

mar a megerkezeskor ugye rogton enni kell. ez a pekidzsturok orok dilemmaja, az eves. az asztalnal rogton arcul csap az elso igazi rejtely a dinoszaurusz tojas. ez az elesztovel labdameretuve felpuffasztott sult rizs es a sztikirajsz amitol a nyelvem ugy a szajpadlasomhoz ragadt, hogy meg kanallal es palcikaval sem sikerult szetvalasztani oket. amugy a kert pazar. nem ertem miert ilyen szepek a viragok vietnamban. lehet a magas Co2 miatt...
buszra fe, buszrol le. egydollaros sapkat arulo lanyok szinesitik elmenyeket.

atvergodunk egy folduton a palmaultetvenyek kozt amin random arusitobodek vannak elrejtve szaraz bambuszra vetettt palmalevelek moge. a kinalat pontosan megegyezik egy lebutitott verziojaval a kozponti Ben Thanh marketnek csak dragabb. minden import kacat, talan meg a "helyi" kokuszdiofaragvanyok is. nagyon nagyon messzirol kell idejonni ahhoz, hogy ezt ne lehessen eszrevenni. de mar csak par lepes a ponilo vontatta szeker... ha emlekezetem nem csal akkor a ponilo huzott minet el oda ahol aztan enekeltek is nekunk.

a videki turizmus it is a tipikus szocreal jelleget olti. az etteremben feltunt, hogy az ottagu zenekar osszesen annyi eves mint a tizentfos csoportunk a busszal, buszvezetovel es az idegenvezetovel egyuttesen. valoszinuleg a fiatalabb generacio inkabb a varosban probal szerencset. hajora fel, hajorol le....az idegenvezetonk kifogyott a szoviccekbol. helyettuk inkabb megneztunk egy meh farmot.

szeptemberi idill

laoszba

hogy az ugy volt, hogy Tết ami kinai naptar szerinti holdujev hivatalos vietnami neve. ilenkor minden rendes ember megbolondul es mint nyaron a balaton korul az eszakiak mennek a deli partra, a deliek meg az eszakira. ennek itt komoly a jelentosege leven, hogy keves osszefuggo tobbnapos unnep van vietnamban. igy ez ragyogo alkalom arra, hogy a tavoli varosba szakadt csaladtagok akar tobb napig is boldogitsak, szomoritsak egymast kinek kenye-kedve szerint.

a kozuti kozlekedesnel csak a legi es a vizi a roszabb errefele, ugyhogy hanoi saigon viszonylatban egy egyebkent viszonylag egyszerunek tuno tavolsag lekuzdese komoly tervezest igenyel. ebbe a hetvegekkel akar tiznaposra is felduzzaszthato nemzeti holidajinn-be tehat nagyszeruen bele lehet tuszkolni a videken elo csaladtagok sorralatogatsat. olyan ez mint a nyugati kulturankban a "ketunnepkozotti" kotelezo eves bemutato (uj auto, mobiltelefon, kinai sakk es mas mobilis vagyontargyak esetleg uj csaladtag ritualis korbehordozasa) annyi kulonbseggel, hogy errefele ritkan esik a ho. a csaladi unnepek egy tizmillios orszagban is tudnak komoly bonyadalmat okozni a kozlekedesben hat meg egy nyolcvanmilliosban, ahol a "tomeg" kozlekedes nem puszta metafora.

mar tavaly is ugy voltam ezzel, hogy jobb ha ezt a fenti elmenyt olyan orszagban probalom ki ahol ennek az unnepnek kisebb a jelentosege. iden is tartottam magam ehhez, igy hat ugy dontottem, mi lenne, ha atbuszoznank laoszba.

+++

kulonosebb felkeszulest nem igenyel az ut, a buszos tavkozlekedes alapismereteit kell elsajatitani. ebben a mufajban delkeletazsiat csak india mulja felul sztem, jollehet afrikat nem ismerem. hogy honnan veszik a ejszakai buszjaratokon nepszeru fekvohelyes VIP buszokat, nem tudom. belsoepiteszete egy las-vegasi kaszinohotelhalo hangulatat idezi a kesoi hetvenes evek dzsemszbond fimjeibol. a fekvohelyek hossza potosan szaznyolcvan centimeter ami eppen 3 centivel rovidebb a szamomra kenyelmesnek mondhato felfekvesi hossznal. a nyolctizoras utazasokat egy ilyen buszon csak fokozzak az ejszakai megallo helyek kifozdei amik egeszen kambodzsat idezik csak itt mindenhol ordit a helyi popzene. ez egeszen tancolhato. kuonosen uditoen hat egy olyan orszagbol kilepve, ahol a tarsadalmi kozos unnepek szocialis terei minden tekintetben hanyagoljak a tancnak nevezett tevekenyseget, mert arra ez nem szokas. egy alkalommal a benzinkutnal ejszakai tankolas alatt perdultek tancra a sofor es az utaskiserok meg par laoszi foldmuves. ott epp lakodalom volt a benzinkut korul elo csaladok teljes koru bevonasaval. mivel senki nem beszelt angolul a rendezvenyen, ezert a rendelkezesre allo igen rovid pisiszunet alatt nem sikerult kideriteni kinek a lagzija is ez...

altalaban igaz delkelet- azsiara, hogy kulonosebben nagy osszegeket nem lehet megsporolni az ejszakai utazassal (a 7-8 dollaros hotelszoba olcsobb a tavolsagi buszjegyeknel is) idot viszont annal inkabb. mindenkinek mas varos vagy helyszin lehet erdekes, nem feltelenul a turistakat tomegevel bevonzo (gravitacios) helyek, fekete lukak a turizmus egen. ezekben nagyon erdekes, hogy felfedezhetoek mar a globalis turisztika legujabb tendenciai. ami a franciaknak nem sikerult, hogy a mekong folyo menten letrehozzak az egyseges indochinat az most ugy nez ki a tomeges hatizsakos utazokra epulo iparagaknak sikerult.

egyes eros potenciallal rendelkezo helyek teljesen elveszteni latszanak identitasukat. siem reap-tol, luang prabang-on keresztul hoi an-ig mindenhol megtalalhatok az azsiai piac mutargyhamisitonak teljes palettai a kinai penzermektol kezdve a mufafaragasokon keresztuk a bronzontott asztali szentekig. ezen tomegcikkek alol kivetelt kepeznek a helyi kolostorok szerzetesei, vagy nonproft szervezetek tamogatta ehezo, kezzel labbal szajjal festo helyi emberek mualkotasai. ritka azonban az a termek, ami tenyleg magan viseli a helyi hagyomanyok vagy szokasok kezjegyeit....

valami azonban meglepoen mas laoszban mint az oket annak idejen a rabsag es haborusag alol felszabadito keleti szomszedjaiban. a laoszi ember vidam, baratsagos. lehet ez azet van mert a nepsuruseg osszehasonlithatatlanul alacsonyabb. a fovarosban alig negyszazezren elnek, magashaz sehol. biztos nem jatszik szereppet az a teny, hogy aki a kormanynak dolgozik az alanyi jogon jut ingatlanhoz es szolgalati terepjarohoz, ami azert be kell latni a laoszi utakon eleg hasznos joszag. mindenesetre sokan dolgozhatnak a varosban a politikao eroknek, mert ott motort vagy kerekpart elenyeszo mennysegben latni a hatalmas luxusmezogazdasagigepek kozt. beszelik, hogy az allam eladta az oserdoket kilora elobb a vietnami kesobb a kinai feketegazdasagnak amelyek hasonlo szubvencios rendszerben mukodo kormanyok tamogatasaval amolyan KGST-piac szeru keretek kozt tettek igeretet utak es mas infrastrukturak felujitasa. ezert laosznak tovabbi asvanyi anyagokat, termeszeti kincseket kellett vagonszam beletolni a raszorulo fejlodo diktaturak gazdasagi rendszerebe. a halalkodas azota is tart szoban, tettek azonban ritkan kovetik. ujabban kina kuld oda uzletembereket, hogy fejlesszenek ezt azt. ok szert tehetnek foldtulajdonra is ami a vietnami zsiros vallakozoknak is nagy almuk (ok tobbek kozt a kavetermesztesben vannok ott(hon)).

+++

osszkep mindenesetre meglepoen bizalomgerjeszto. a varosban az emberek tudnak kozlekedeni, vannak jelzotablak es kozlekedesi moral. a videki varosok roskadoznak a szerzetesek pagodaitol az aranysarga szinu festek folyik a falakon. a termeszet csodas, telis tele vizesesekkel atszott kisebb nagyobb hegyekkel. ugy tartjak dolgozni nem szeret, de a laoszi ember azert vagy ezert vidam.

a jo a rossz es a csuf szel igy ujev kozeledtevel

februar elseje es a fejem tele van takonnyal. chúc mừng năm mới! ne kerdezzetek hogyan lehet egy tropusi orszagban megfazni. en sem tudom. a jelek szerint (tunetek) enyhe influenza, nagy baj nincsen, kuralom magam a helyi szokasok szerint. a vietnami termeszetgyogyaszat diagnozisa aszongya "rossz szel" ami annyit jelent, hogy huzatos "az konyha". en csak ragaszkodom az eredeti allaspontomhoz, hogy bizony ez influenza kezdeti jelei es idoben el kell folytani, mielott elindulunk laoszba ahol tenyleg hideg van.
azert hagyom magam a kiserletezo kedvu kompetencianak, hogy belemmasszirozza a tigrisbalzsamot. a muveletsor legelejen az orrnyergem felett ket ujjal osszecsipi a borredot, hogy megilyedek, majd a tukorben mutatja, hogy bevorosodott a helye. hat mondom nem csodalkozom ezen, mert kurvara megszoritottad ott a ket szemomldokom kozt babam! de szerinte ez a "rossz szel" biztos jele... megadom magam. Stephen szerint (a masik nagy nepi gyogyito es egyben malajziai) fokhagymat csak akkor egyek, ha nincsen lazam. amugy a kezelese a dolognak mint a mar otthon is jol ismert nepi gyogymod: a citromos tea. hogy ez kideruljon, konziliumot ultek felettem, elfogadtak a diagnozist, jollehet e fogalom: "rossz szel" malajziaban nem nagyon ismert, de stephen valami hasonlot hallott idefele jovet mar a hosszu uton. azert en meg kialltam a kanal mez mellett mint utolso kivansag az elve agybatemetes elott. a teljes recept vegul a langyos feketetteaban oldott gyomberes mez fahelyas citrommal majd alvas. persze a tigrisbalzsam valahogy nem felejtodott el. a biztos hatas kedveert en a teaval lenyeltem egy panadolt is.
az oev utolso napjai ezek, marmint a kinai naptar szerint ahol ugye a hold jon, megy fol's'ala, nem pedig a nap. a vietnami nagyvaros pezseg mint a sorbe dobott plussztabletta, kabe egy alapos karacsonyi porgeshez lehetne hasonlitani ahogy keszul a varos. a ceremonia lefolytatasa is nagyon hasonlo. mindenki keszul, hogy az oev utolso orait a csaladban toltse es egyutt varjak az ejszakaban az ujev elso napjat mikozben ajandekokat bontogatnak es minden pirosba meg aranysargaba van becsomagolva ami a helyis szokasok szerint a megazdagodas biztos jele az elkovetkezendo evben (ami most a macska). ezt aztan a ceges szinten is uzik es az utolso munkaheten mindenfele futarok robognak a 67-es hondajukkal fel es ala a kosarba diszitett ajandekcsomagokkal benne a helyi vagy a kinai elelmiszeripar hagyomanyosra hajazo sutemenymutacioival elpazarolva ezzel a vietnami nemzet teljes nepessegere juto vegyszerszuksegletenek egy eves tartalekat. azert vidaman kibontjuk es es mindenki megprobalja elhinni, hogy a tavalyihoz kepest a helyi telefonszolgaltato allami vallalat kivetelesen osszeszedte magat es egesz jo cuccokkal lepte meg aldozatait. csak a feszbukot felejtettek el visszaallitani a nagy negyvenedik vagy a nagy otvenedik partkongresszus ulesezese utan. valami kerek evfordulo volt az tuti, mert kihasznalva az ujevi disziteseket a varos feloltoztetesebe rengeteg jellegzetes motivumot csempeszett bele a helyi kommunista diktatura jelkep es motivumrendszerebol a part vezetese.
az egyik legszebb ami egyben szepen mutatja a vietnami nep torekvo osszefonodasat a nyugati kulturankkal a karacsony ota a partszekhaz elott virito, vilagito, villodzo installacio. a ter szakralis felen (partszekhaz) a mar ismert voros zaszlos osszeborulos stilizalt piros palmalevelek absztrakt kompozicioja a hatalmas aranyszinu otagu csilaggal ho chi minh elvtars feje felett. a ter masik felen, ahol mar kiepuloben vannak a folyora vezeto sugarut bevasarlasra es szorakozoasra osztonzo harmincemeletes terfalai a heinekken sorreklam komplementer (de tenyleg) diszletei keretezik a latvanyt zold vilagito ledfatyolokkal es hatalmas a ceget szimbolizalo voros otagu csillaggal. az elmeny felulmulhatatlan es talan emiatt is a forgalmi dugo a mar megszokott haromezer ember per korforgalomrol talan a negyszeresere is feldagadt. es errol biztosan nem az ilyenkor varosban koszalo elenyeszo szamu turista tehet meg ha belejuk is akad a motorkerekpar neha. ok osszszedett csoportban hurra felkialtassal egyszerre menekulnek at a hatsavos ut egyik oldalarol a masikra batorsagot ontve egymasba az atkeleshez ami ebben az idoszakban valljuk be nem meglepo, ha az eloszor idelatogatoknak nemi nehezseget okoz.
bad wind... so baaad-baaad. nade az evvege az ekuvoke. nem telik el ugy hetvege vagy akar hetkoznap neha ugy erzem egy ora sem enelkul. ebben az idoszakban a vietnami parok, panikszeruen dolnek egymas kardjaiba felaldozva magukat a mindig vigyorgo fold istennek. a lokal kasztom szerint elotte soha egy onallo ejszakat egyutt el nem tolto szerelmes parok ilyenkor otezer nem tevedes 5000USD koltenek el egy csaladi esemenyre egy olyan orszagban, ahol a leves meg a tisztabb helyeken is ritkan dragabb 350 ft-nal. nem is csoda, ha a fel orszag erkolcsi valsagban van a nemhivatalos forrasok szerint es a luxusmenyegzok egyre nagyobb szazaleka er veget valassal tovabb novelve ezzel a vilagszerte novekvo tendenciat... egy ujabb nep lepett a modernizacio rogos utjara. a csalad mindig kenyes kerdes, kulonosen egy olyan orszagban ahol a csaladon beluli a kommunikacio pontosan kepezi le a tarsadolom politikai berendezkedesenek diktatorikus jelleget. hogy melyik volt elobb nem kerdes de, hogy ma melyik erositi a masikat azt mar nem lehet nyomon kovetni annyi a beepitett fek a rendszerben. mindenesetre a fiatalok lelemenyesek. korabban peldaul nem ertettem, miert van annyi minihotel egy olyan varosban ahol az osszes idelatogato turista a reptertol a belvarosig egy gurulo inkubatorba erkezik, majd az itt toltott harom nap alatt az egyetlen turistaknak fentartott utcan kivul kabe semmit sem lat a helybol. a minihotelek ugyanis nem a turistaknak vannak fenntartva, megha a hatizsakos azsiakalandorok orulnek is a neha neha 4-5 dollar koruli szobaarnak a belvaroson kivul eldugott sikatorokban. ezekben a hotelekben ugyanis mint egy masodik otthonban toltik a fiatal vietnami parok (hazassag elott) pasztororaikat elkerulve az otthoni szigoru tekinteteket es nem utolsosorban a haromgeneracios tulzsufoltsagot no meg a faszengyujto szuro kellemetlen szagat. nekik nem eppen a legolcso, de alkalmankent megfizetheto a modernizacio es tarsadalmilag szeles korben elfogadott a csaladok mogott elbujtatott kettos elet. ami viszont meg nem fogadodott el, az a az ugynevezett noi emancipacio. a vietnami nyelv amugy sem egyuszeru, egyes nyugati nyelvben hasznalaots kifelyezesek korulirasa rendkivul terebelyes. ez alol a fentebb leirt fogalom sem kivetel, beidezni sem tudom. de mint minden ilyen fogalmat a helyi diktatura mint a vietnami nep szamara artalmas nyugati fertot, betegseget, virust, igyekszik kiirtani es konzervalni a videkrol a varosba toloncolt lakossag falusi butasagat meg az elkovetkezendo hatszazotven evre. ez a partkongresszuson is bizonyara elhangzott mint a helyi kultura ertekmetese. ez aztan olyan mertekben sikeres, hogy a csaladon beluli eroszak brutalisba hajlo tetlegessegere sem mozditjak a rendorok a kisujjukat sem, mig az ujev elotti forgalmidugokban eloszeretettel szedik a halapenzt a rossz savban kozlekedo motorosoktol. ilyenkor a koznyelv csak sarga kutyaknak hivja oket az egyenruhajuk szinebol adodoan.
a rendoroknel mar csak a katonak vannak tobben az orszagban, baaar nem tudni iagzabol ki is a rendor, mert rengetegen barangolnak civilben. sokan latszolag dolgoznak (xe om - a motorostaxi) de valojaban csak zsebpenzt szednek es naphosszat ucsorognek mint rendes honfitarsaik a kinai koppintasu japan motorkerekparok hazi szabasu borulesein. a katonak legalabb egyenruhat viselnek es abban fetrengenek a kies sikatorokban (mar megint) eldugott helyorsegek pin-pong asztalain vagy a nyitott platos szurkere mazolt harci jarmuveken tobbnyire mezitlab. de hat a "kenyszermunka nem orom" (R.J.) ugyebar valamit tenni kell, hogy a partallamilag felalitott szazszazalekos munkaltatoi statisztikaban tatongo hatalmas ures feluleteket kitoltsek. mint minden rendes delkelet-zsiai diktaturaban itt is a hatalom es a rendfenntarto erok a legnagyobb munkaltatok. a masik tipikus feluletkitolto foglalatossag a kenyszervallakozo. ez a fogalom is ismeros kell hogy legyen.... a helyi kenyszervallakozok tobbnyire motorkerekpargumikat fujnak, foltoznak, lukasztanak, cserelnek, poliroznak uton, utszelen. eloluk nem ment meg rossz szel jo szel semmi sem. ha a varosban vagy biztosan dolgod lesz vele. olyan mint a turistanegyedben a cipofenyezo. nincsen luk a gumidon? no problem szoer csinalunk egyet..... a kedvencem azonban nem ez hanem a FALFUROK. ezek lathatalan emberek illetve tevekenyseguk nyoma es uzeneteik lepten nyomon felhivjak rajuk a figyelmet. egyik naprol a masikre jelennek meg titkozatos modon a falfurast vallaunk (telefonszam) feliratok festekszoroval es sablonal felfujva a varosi hazak nagyobb kiterjedesu falfelutetein. a lakok minden nap felelemben ternek nyugovora es vacogo fogakkal ebrednek, vajon a hazuk falan ott van-e mar a felirat: KH CAT B TONG. en ezeket az embereket ugy kepzelem el, mint maszkos gonosztevok akik kesztyus kezukben egy allandoan porgo visito betonvago hiltivel falbonto ekevel jarjak az utcakat a teliholdas ejjeleken es ahol rossz gyerek alszik, ott vagnak egy akkora lukat a falon, ahol eppen befernek es.....brrr inkabb talaljunk ki mas meset erre. mindenesetre senki sem latta meg oket.....boldog holdujevet kivanunk!

xa ban 3 - red thread

Xa Ban III & V.V from krist k on Vimeo.

an experimental opera improvisation

2011. január 23.

performance art by:

- Ngo Luc
- Nguyen Van Tien
- Le Thuan
- Hue Huu
- Quynh Lam
- Bach Viet
- May
- Lyly

sound by:
- krist_k

place:
- Khoancat Betong

http://www.facebook.com/event.php?eid=145207162202652

passiflora edulis

helyi ido szerint tizenegy nullanyolc es nem jut eszembe mi a rendes neve a passion fruitnak es a labamat harapdalo szunyogok kikregetik a maradek almot is a szemembol a franc, nekik nem kell felkelni reggel, vagy nem kell annyit aludniuk minekisaz amig van egy csoppnyi erom az ejjeli aramkimaradas elott osszevalogatok par kepet, visszamenolegesen is, nem is kepeket fotokat ahogy az elobb vegigfutottam oket a kulso vincseszterrol es belemharapott egy egy zzzzzzzzzzzz is mondom letakarom a maradek bananos krumplipogacsat (viet-tocsni) egy zold muanyag kosarral az egerek ellen ejjelre mert nem kell betenni a hutobe, reggelre meg jo lesz meg egy keramia teaskanna csesze egy terito meg a repulogeprol es egy uvegpohar vannak az asztalon es csalodast kell okoznom akik emellett autentikus vietnami popzenere gondolnak ugyanis leonard cohen megy az itunes lejatszon hallkan, kivetelesen hideg van es visszamenoleges is mondom ezt ez elmult harom, nem negy napban haterozottan faztam, ami talan csak a tavalyi kambodzsai idokre emlekztetett a fahazban pontosan egy evvel ezelott mintha akkor is hideg lett volna es nappal meg nagyon meleg volt es sokszor keltunk fel koran reggel es a biciglik mindig megvoltak meg reggel is ami mint kesobb kiderult egyaltalan nem olyan nyilvanvalo mint ahogy az sem, hogy egyaltalan sikerul leevezni a teljes hosszt a vizifesztival evezosversenyen, de tavaly sikerult, iden nem tudom, csak olvastam Pnom Penben katasztrofa, de leeveztek a teljes hosszt es megint megharapott egy szunyog, a terdem meg sajog meg mindig amiert nem is tudtam elmenni tekerni reggel mar egy hete meg, hogy esik is majdnem minden nap mondom, a multkor kerekagyig ert a viz ugytekertem haza este mondom haza es most mar kell egy szandal mert a ket cipomben kihajtott a penesz es zoldben szaradnak az ablakracs kore tekerve a kilencvenkilenc szazalekos paratartalomban a fuzojuket kikopve nyelvuk logatva, lihegve a nappali nedves nehez melegben, esokabatbol pedig alapvetoen haromfajta van, abbol ketto sikeresen alkalmazhato kerekparon is: az egyik konyebb eccerhasznalos darab koroulbelul szazotven forint, zacskos kiszerelesben kizarolag babafurdokad orokke emlekezetes froccsontott pvc szineiben neha valamelyik pottyos, de ha esik ez nem szamit mert mindenhonnan esik, viszont konnyu benne tekerni es a taskat megvedi a tartos beomlestol, mig a masik ennek pont az ellenkezoje, csak sokaig tart mig az ember beleoltozik es korulbelul egy german nehezlovas katonara emlekeztet benne minden mozdulat minthogy a hozzatartozo nadragban nehez tekerni, viszont majdnem atombiztos am a gyors helyvaltoztatasra nem alkalmas oltozek es a hirtelen meglepetesszeru esot sem birja ami itt ugy jon, hogy eloszor csak gyanusan sotet van, ez becsapos a szurkuleti esoben amikor amugy is sotetedik es itt nincsen szaga, nem ugy mint otthon, hanem ez elso figyelmezteto loves utan ami mar elve celzott es jol iranyzott teljes golyozapor zudul a figyelmetlen jarokelo, kerekparos, motorkerekparos vagy paros, paratlan nyakaba minden oldalrol meg alulrol es a vizet egymasra is frocskolo motorosok kerekeirol ilyenkor oldalrol is es mostanaban meg arviz is hozzajon amiben a nadragszara a hajszalcsovesseg elmelete menten szivja fel a vizet a terdig az esokabat alatt is errol nincsen foto, nem is lesz, foleg amiota csak a filmes gep van es nincsen autofokusz nehez egykezbol fotot csinalni magamrol a masikban meg tartani a kormanyt es meg visszanezni sem tudom sikerult e csak valogatom most is amit mar a multkor telefenykepeztem tekercseket es meg nem tettem fel a webre, hogy majd egyszer, majd most, majd most megvan Chanh dây passiflora edulis!

rizsliszt

HTV, Vietnam

my global media in the living room

ketkereken

RMIT egyetem eleve saigon masik vege de ma eso nem volt szerencsere; reggel ritkan esik.
most latom eloszor ezt a bisziglis tarsasagot (45+), a kerekpar nem divat vietnamban. tizenot perccel elobb ertem ide, azota a bizronsagi or "nyugodt" arckifelyezeset bamulom- jobbhijan. abu dhabi-ban eleg volt hatkor felkelni, hogy a corniche-on napfelkelteben gyonyorkodve automentesen letekerhessek a velencei tora pestrol. ezidotajbanban pont 37 C volt ott. idefele tekerve a piacosok mint egy repulo cseszealjat, ugy bamultak ram a belvaroson hajnali fel otkor keresztulvagtazo turistara - mind hulye. azt hittem csinalok par fotot reggel, de meg sotet volt. kesobb meg a friss levego szarra effektezte a napfelkeltet valami furcsa sargasbarna fusttel.
emlekszem tavaly a legbosszantobb nem a meleg, hanem a bringautat tukorfenyesse varazsolo tenger felol az utra csapodo hajnali para volt, a nyolcoras napfelkelte 43 C igerete....
itt nincsen bringaut meg tengerpart. van viszont az osztottpalyas varosi elkerulo mar elkeszult 14 Km-es szakasza. pontban otkor megjelenik Mr Phong aki szelszmenedzser es szep, konnyu szenfekete bringaja van. kesobb hazafele elmondta hogy volt neki egy regi bianchi elotte, de azt eladta. a mamaja sose vett neki kerekpart amugy ez hat honapja van neki es valami francia marka ultegra szettel. ehez jon meg a bisziglis sityak, nadrag polo es kulacs nameg a "punpa". tizenoten szoktak reggelente kitekerni a meg feligkesz elkerulo (uj osztottpalyas 14 Km-es szakasza) feligkesz nyugati lehajtojaig es vissza. minden reggel, hetvegen is. mondjuk ezt azert nem vallalom be minden nap.
ma hatan jottunk ossze. a tobbi versenyzo is hasonloan elokelo felkeszultseggel indul; alapszett negyezer usadollar. a teherautok turelmesen nyomjak a dudat meg a festekanyagot a csoszogo napfelkeltebe. kell egy kesztyu azt mar erzem; hamar kicsapodik a para a csupasz kormanyon.
arra gondolok, itt annyira nem olcso a benzin. jo, nem annyira olcso mint az araboknal ahol az ivoviz araban mertek a benzin literet, de meg igy is feleannyi mint otthon. a motor statusszimbolum a kerekpar nemaz. meg egy ora es fel szoktam kelni. furdes, reggeli, fogmosas ilyenek. ha nincsen tojas a sarkon van egy neni aki amerikai akcentussal megy arany fogpotlassal beszeli az angolt es kabe ott alszik a mindig nyitva tarto uzlete elott es oneki van. van egy narancssarga ponyvaja is eso ellen meg hutoje. mas nemigen van itt. golyostoll meg bia 333....
most azon a hidon tekerunk epp at amit egy felig allami kezben tartott ingatlanfejleszteto ceg epitett par eve majd ettol megdicsoult a szocialista nep szemeben es azota hidpenzt szednek az autosoktol.
itt az ingatlanfejlesztoket a nevukrol meg lehet ismerni. kivetelesen nem mind nguyen, hanem a az investor szo valamerrol letort szele es a construction "con" toredekebol eloallitott mozaikszo (ezutobbi egyebkent franciaul bunkot jelent).
az elkerulo reggel hat elott kihalt teljesen, leszamitva a keresztbe szelo motorosforgalmat. ilyenkor nagy kurjongatasokkal vagjuk magunkat at rajtuk. ugy latszik a hangzavar keltesnek nagy hagyomanyai vannak erre. lattam egy TEDx eloadast par honapja, ahol egy fiatal srac arrol meselt, hogy a vietnami nep legyozhetetlen. igy megy ez.
miutan kivivtam egy kis elismerest az egysebesseggel vegigtekert reggelen, megalltunk egy kavera. ez a hivatalos reggeli sport vege. az "oregek" derekasan nyomtak vegig 35 km/h sebesseggel a tavot. par foto, majd mr phong-gal meg visszatekertunk a belvaroson keresztul a harmadik keruletbe. a vietnami ossznepi hobbi amugy a fotozas, de errol majd legkozelebb....

a reggeli tekeres a pedometeren:
http://www.gmap-pedometer.com/?r=4119474

es az allatok

amikor nincsen se kep se hang. az idoutazasban a legnehezebb az atallas. a fejem zug, rossz a kozerzetem, mintha be lennek lazasodva... de persze kutya bajom, csak szarra hutottek a buszt a hetvegen. egy nap utazas a fizikai terben es egy nap az idoben, Dalat. elvileg itt vannak az orok dalati bormezok, de csak eperfoldeket talaltunk... pontosabban foliasatrakat... egy borszakerto jobban tudja biztos az ilyet. vannak viszont igazi hegyek es allatok. hogy a keptol meg lett fosztva remelem csak atmenetileg a blog, gondoltam reagalok azokra a kedves hangogkra, akik tobb allatos kepet szerettek volna latni es bevezetem a "tag" sorozatba az "animal" cimszot. ha kiprobaljatok, erre kattintva megjelennek a regi szep kepek a csigarol, bekarol, gekkorol, pokanyorol... a regi baratok. meg majd az ujjak jonnek szepen, addig is turelem.
van egy utcai verekedest megorokito kepem, ezt nem "tagelem" ide be. vicces volna talan, de az allat (animal) pejorativ jelzo alkalmazasa az utcan osszeverekedo emberekre sok kerdest felvet bennem, megasziti - megahiszti. ahogy a napokban megfogalmaztuk bulcsuval, a "tomeg" egy specialis kozeget kepez, ami befolyik mindenhova. ez az aramlo emberviz befolyik mindenhova aztan visz mindent ami nicsen odakotozve (...)
nem tudom hol a hatar. hany szazalek az aki ebben a folyadekban a felszinen tud maradni. talan csak azok, aki az autobol (csatahajo meretre) kiszallva ordenare modon uvoltenek a balrol belekoccano vizmolekulaval (megis mire szamitott? otthon uvolcse apa...), vagy vannak akik uszva is fenn tudnak maradni.
van is ezzel kapcsolatban egy (rossz vagy nemistudomilyen) erzesem, egy gondolat, gyanitom nem vagyok ezzel egyedul. a varosban be kell kovetkezzen a katasztrofa. ez annyira nyilvanvalo, mint a nappal es az ejjel es hogy ezek ugyanabban a megszokott rendben kovetik egymast ujra es ujra. a katasztrofa szuksegszeruen termeszeti csapas kovetkezmenye (kovetkezmeny az emberi mulandosag blah blah). az ember elfelejti a veszely kozelsegenek az erzeset az urbanus kornyezetben es megfeletkezik arrol, mennyire egyedul van a vilagban. jollehet arra szamit nincsen egyedul, de a dolgok korulotte alaposan megvaltoztak. nem azert mert a kornyezete valtozik, hanem mert o maga valtozik, o maga a kornyezet is egyben. ugy tavolodik el, hogy megis ugy erzi nincsen egyedul es akkor bekovetkezik a katasztrofa. mindenki elore el nem tervezett modon egyedul hal meg a termeszeti csapasban. nem azert mert ez a "csapas" elvalasztja az embereket, hanem mert addigra el vannak valasztva, fel vannak keszulve. tobbe mar nem azon gondolkodnak, hogyan mentsek meg egymast hanem azon, hogyan menekuljenek meg egymason attaposva, hogyan mentsek meg sajat epseguket elpusztitva egymast es magukat is, ezzel eloidezve a "valodi" katasztrofat amiben mindenki egyedul hal meg.

ezt a kepet ide

http://facsipesz.blogspot.com/2010/07/muine-ados-maradtam-ezzel-bejegyzessel.html

bejegyzeshez kicsit megkesve, de lett...

46

volt már kajamaradékos kép eddig is....kozépen az úgynevezett dobozhal (maradványai) fenn egy néhai roston tintahal, a rizsestál mint rendesen. a dobozhal (box fish) azon mazochista halfajták közé tartozik ami magatól felveszi a konzervdoboz formát. asszem ez igy nem jó. elölről.

volt már kajamaradékos kép eddig is. az eső vizszintesen verte szét az egyenletes motorzúgást a Le Van Sy úton. na meg a szivattyúk. a reneteg útfelbontás miatt már assem tudom merre vannak az ékezetes betüóö9űk. ez meglett. vagy el kell felejteni öüóőket. visszakapcsolok, ez kiesett, a masikat nem is nezem meg most, mar regen nem is neztem... vagy csak magamat alltatom ezzel. sikerult belenyulnom a szemembe a vietnami kremes kezemmel. a mentolos fahej valszeg erre nem jo ugy latszik, pont. 12:21

az etterem tele van kepernyokkel. megszamoltam, nyolc. nyolcat latok, ebbol ketton csak reklam megy. ebbol van meg eldugva valahol, de minden sarokra nem latok ra innen. benn van egy nagyobb vaszon is, arra is vetitenek egy filmet. mindegyiken mas film fut, mindenfele fajta. mi kinn ulunk a teraszon. a mosdo fele menet belatni a studioszobaba, ami egy eleg komoly kis multi media hely, mindenfele konzolokkal, csavaros, gombos kutyukkel, ilyesmik. delben rendszerint verengzos filmek mennek, nem tudom mifele koncepcionalis dontes szerint.... van kosztumos, jovobe, multba, jelenbe utazo, akcio, eroszak (legnyilvanvalobb a feldarabolos, megkinzos, vagy a kardosharcoskaszabolos filmek) ezekbol dol a ver meg a legnagyobb kivetiton is. finoman illeszkedik a helyi etkezesi szokasokhoz asszem. az etkezes amugy is egy kozossegi elmeny es mint olyan, nem valogat eszkozokben. tegnap este a pincer kihozott a szomszed asztalhoz egy osszekotozott szaju kameleont. szep nagy peldany, a szaja hegyen csungo cernamasnitol a farka vegeig vagy hetven centis lehetett, szep zold. itt a hullok elfogyasztasanak ritualis modja, hogy a lecsapolt vert elotte megisszak tisztan, vagy Hanoi vodkaba kavarva. a rizsbol keszult szesz amugy is hatareset mint emberi fogyasztasra alkalmas elemiszeripari mellektermek. ezek a kis veres froccsok nem hoztak meg a kedvem.... (neha egy ket mesefilm is belekerul a repertoarba).

kedvenc kepem, amikor a regimentnyi hosztessz (itt a pincereken kivul, van olyan hogy hosztessz is es nekunk kijutott a teraszon egy teraszmenedzser is) mogott a kivetiton epp a halatusajat vivja egy felig kivegzet, agyonlott, megcsonkitott, emberi alak es a holgyek, akik meglehetosen szemrevaloak mosolyogva kinaljak hellyel a frissen erkezo vendegeket.

ebed utan szieszta. itt is, a fonott szekeben hatra, oldalra dolve a szakado esotol a terszra szegezve; allitolag nem tart tovabb mint otven perc.

meg a papaya

ezzel a bejegyzessel

muine

ados maradtam ezzel a bejegyzessel. akartam valami kis kepet feltolteni ide. az ekezetek kicsit lemaradnak asszem.... ne zavarjon nagyon.

igy kezdtem negy hete ha jol emlekszem: fekszem az agyon a hasamon, ahhoz hogy megertsunk dolgokat hason kell fekudni neha, arccal elore, lusta vagyok elforditani a fejem - a lustasag az egyik legnagyobb fobun - a legkondi taviranyitoja a jobb felemen de nem latom innen; zavar a hideg de nem probalom megmozditani a kezem most, hogy a virtualis kapcsolat megtort szemelyem a fizikai pusztulas utjara lepett pont.

maskor pedig lementunk Cần Thơ-be ahol megmutatta a katona temetoben fivere sirjat. a hosszu sorokban letett nevtelen kovek kozt megmondta neki a lato, melyikben van. fiatal volt nagyon azt meselte meg rola. utkozben megaltunk es ugy lattam vett neki gyumolcsot, gyertyat, inget... most alaposabban megneztem a csomagot ahogy kibontotta. egy lapos kartontalca, celofannal bevonva, benne egy preparalt ferfiing (egy oszehajtogatott ruhadarab masa), papirpaucs, papircigisdoboz papirongyujtoval, papirmase es papirmasni, papirpenz (kopi) papiraranyrudak, papirajfon es papirkvarcora, csakhogy mindez jol egjen majd. az ajandekaldozatok bemutatasa (meggyujtunk rengeteg fustolot is es minden kornyezo emlekkohoz leszurunk egyet egyet, biztos ami biztos...)

arccal fekszem kezeim szetterulve melettem a lepedon ketoldalt. en is bemutatok sajataldozatot. hason fekve lehet megerteni dolgokat, nem mozdulok. arcom belefurom a lepedobe. azt mondta, most mar emlekszem, hogy a voros haju no meg fog olni. almoskonyv szerint meg sokaig fogok elni (remelem az a voros is olvassa). fazom, ahogy a termoszbol a labamra omlik a hideg szaraz levego, lusta vagok atnyulni a tavkapcsoloig....a lustasag az egyik legnagyobb bun. es az u betunel kettehasadt a fejem. mielott kettehasadt volna ereztem, hogy a jobb szemem mogott valami ki akar jonni belole es teljes erovel nekifeszulve probalja a szemgolyot eltavolitva utat torni maganak (amit en a teljes erombol osszeszoritott szemhelyammal probalok megakadaluozni). az arcomon minden izom felfele huzodik es kilatszanak a felso inyekbe kapaszkodo metszofogaim is. itt elol koztuk kis res van, ami hatrebb bizony megbosszulja magat. a fajdalom kis szuneteiben elenged egy vizcsepp a szemem sarkabol (...) eme tunodest arra hasznalom, hogy lekapcsolom vegre a muszelet. mit csinal ez a rengeteg hangya polcomon?

a kekruhas no ma este is a jardaszegelyen eteti a kisfiut. kek ruhaban; innen tudom, hogy ugyano. azt hallotta, hogy a szen dioxid segiti az emesztest talan vagy hamarabb bealszik tole az a gyerek. haromcentire mennek el mellettuk a jardan a motorosok aki az utfelbontas miatt most a jardat orzik a nap huszonnegy orajaban, meg a kilometereket.

hetfo reggel all a viz a szobaban, valamitol leolvadt a termosz a falon. az agyra allva rangatom magamra a cuccaim es a hetveget megtoldjuk egy reggelivel a bobby's-ban, tejhabsziv, ilyenek. a tengerparton sterilre szivott tudonk most mint a szivacs issza be magaba a szenporral kevert levegot (mar kezdett nagyon gazdasagtalanul mukodni). te meg ha telen jossz, persze az is jo. most jo az ido, akkor kicsit melegebb meg a szaraz meleg.

patika

patika

"ceruus unicolor"

ágyaspálesz

csont

Csont by krist_k

szezonja

saigonban kétféle tolatójelzés van: a lambada és a hullapelyhes-fehérhó. ez utóbbit legtöbbször most pünkösdkor hallottam az utcán lenn tekergő-kregetődző apróságoktól, mikor volt valami ünnepük a buddhistáknak is vagy a konfucionistáknak, vagy nem tudom... de tele volt zászlózva az utca lótuszban ülő kövér szentekkel. a felbontott utcából egész nap szívttyúzták három helyen a büdös lét és vissza, vissza az utcai csatornába mint egy soha véget nem érő szarfolyam. fekete, lassan ömlő csatorna bele a saigon folyóba. csak a munkagépek tolatnak most a Lê Văn Sỹ úton. meg a rengeteg motorkerékpár. a másik büdös folyam. a büdösben a hídon nők rambutant árulnak... hazafelé már nem érezzük annyira, veszünk belőle és elrágcsáljuk a magjával, mint a sárgabarackmag. de ha ide ismerkedsz, előtte formalinba, vagy valami fomaldehides oldatba esetleg acetonos kád pár órára nem lesz gond. várja a híd a munszunesőt ide nagyon. itt is vesztegelnek a munkagépek a csatornaparton. állítólag a vállalkozó lelépett és itthagyta a sárga hernyótalpas lényeket szúnyoglárvákat legelni a posványban. az esővárásra találtunk trükköket; a héten voltunk táncolni is de ma kizárólag sörrel (saigon) vártunk és izzadtunk a fröccsöntött székekhez tapadva. a reggeli pára ma egy egésznapos napsütésben szerteoszlott, korántsem éreztem annyira kellemetlennek a meleget. a naplemente az a kellemetlen ilyen időben, főleg ha a folyadékháztartás borul. na ez velünk nem fordulhat elő. a nyáriszünet előtti utolsó péntek. a pissoire felett kilátni a szomszéd állami álltalános iskola udvarára ahol hangosbemondóba beszélnek minden órán a gyerekekkel. most népünnepély indokolja, zászlónak tisztelegj. lobogók, lufik, ilyenek... énekelnek mellé. a mi udvaronkun bezzeg most a pártaggáavatás második napja és az udvaron magasan a dekor. most nézem mennyi ilyen zöld süngyümölcs van ezeken a fákon. szép sárga a belselyük, majd megesszük együtt a többiekkel hacsak haza nem viszi valaki ezeket. de télleg rengeteg van, minden fának a törzséből, mint egy parazita nő ki ez a tüskés dinnye és ráadásul itt van a szezonja :)

nagyváros

(ez itt a kép helye)

ma hazafelé pont a fejünk felett felrobbant egy villamoskábel. nagy hanggal, sebbel, lobbal mi meg épp alatta sétáltunk Bulcsúval. éreztem ahogy a szikrák a fejemre hullanak, egy ideig vadul söpörgetni kezdtem a ruhám, a hajam, és rést céloztunk a szembejövő motoráradatban. este volt, szépen világított az égő felső vezeték. a statisztikai valószínűsége annak, hogy a legközelebb télleg a fejünre szakad ezután nagyon kicsi volna, ha nem lépten nyomon a félig leszakadó kábelek alatt kellene járkálni. az utcán pár hely elsötétült, nehéz lenne kibogózni valójában melyik vezetékhez mi tartozik. ilyesmiken gondolkodtam amikor majdnem túlszaldtunk a non-stopon, az egyetlen elárusítóhelyen, ahol lehet barna sört kapni. egyszerre értünk a boltba az áramszünettel, mert pont ez is úgy tűnik rajta volt. erre az esetre mindig van egy elemlámpa a felkészült eladóknál és előkotortuk a hűtőből; és ennyi.

nehéz nap...megállt az idő. a neonfényben úszó kékfalú alulbútorozott helyiségben félmeztelen rendőr nézeget valami fényképes színes kartonféléket, mellete a telefon. a falon csak valami papírfecnik és vöröszászló, minden kopott - koszos; a másika földön alszik. üveg nincsen sem függöny, belátni az utcáról, melletük páran pinpongoznak a motorkerépár tárolóban. nem tanultunk soha vietnámról, igaz? nem emlékszem. mekongvidék, teraszos, vagy öntözéses meg délkeletázsiai kultúrák. nyugatabbra a khmer birodalom erre valahol felette kína. még több motorkerékpár az utcán, ötmillió (a saigoni népesség fele). a sörre az van irva: saigon - itt konzervatív. a modern városi ember heinekent iszik gondolom azért mert azon van vörös csillag. vidám ünnepség az udvaron olyan kiszgyűlés. a cégnél páran beléphetnek a pártba jövőre; svédasztal, a lányoknak cukros szötyi, fiúknak sör (heineken) kitűzőt mindenki kap, mi is kértünk egyet. megnéztünk pár utcát, házat a belső kerületekben. gondoltuk esni fog és felkészültünk rá, hogy olyan helyre megyünk, ahol bármikor be lehet ugrani egy bármire, csak ne ázunk meg. a harmadik, ötödik és a tizedik kerületek bármelyike alkalmas lehet erre... sokat lehet menni, menni még ha nem is erre találták ki ezt a várost. a járdán lépten nyomon kerülgetjük a kipakolt asztalokat, sütőket parkoló motorokat és rögtönzött motorszerelőket, folyton leterelődve az úttestre le s fel a rézsűsen kiépített magas járdaszegélyen. ahol nem áll senki, ott van egy fa. szép magastörzsű egyenes trópusi fák, hatalmas nagyok. a házak körülnövik őket de a lombokig ritkán érnek el. az étterem, ahol leültünk az is a járdán van félig és grill. felettünk vezeték, erősen be van borulva, esnie kellene és úgy tippeltük ma már fog...egész héten tippelünk. de jó leülni mert rohadtul ezt érzem eltévedtünk. ha saigonban vagy csak a jó megérzésedre hagyatkozz; egy igazán jó megérzést csak egy másik tud kilőni ebben a dzsungelben.

esti önarckép kanállal

szárnyas II.

az interkontinentális járatok hatalmas nagyok. a székek három hosszú sorban vannak és a középsőben hat az ablakoknál két-két fotelszerű nagy ülésekkel meg tévé. az interaktív módban filmek, rádiócsatornák közt tudsz választani és rengeteg adat a repülőgép és a repülés paramétereiről, az induló városról és a célországról.

ez a gép egy kicsit más volt. nem az volt az érzésem, hogy nagy inkább, hogy kényelmes. bár az ülések közt szűk volt a hely, de volt benne mosógép. olyan elöltöltős fajta és ott volt a tábla alatt, ami három nyelven hirdette, hogy az életmentő mellény az ülés alatti dobozban található. hát ez kurvajó. vicces, hogy kimosom a cuccaim az út alatt. de miért ne? kétszer hatórás repülőút közben ez itt majd szépen elpörög előttem. a plexiajtó közepén egy forgtaható kapcsoló, rajta számok, sammi papír, semmi csak egy gomb még. gondolom ez is olyan a mint a mosdóban a fogkefe, hogy benne van a fogkrém. bekapcsolom és nézem, ahogy lassan feltöltődik vizzel a plexiajtó mögötti tér. hirtelen az jutott az eszembe, hogy most beledobtam mindent, de nem tudom hány fokon mos ez a cucc. a gombon szám: 17. meg betűk, A,B,N... mintha lenne egy ezzel párhúzamos skála is... elindul. van benne egy piros meg egy fehér, na fasza. azért jó lenne ha nem hetven fokban mosná ezeket össze. tekerek a gombon. furcsamód, ahogy ellenkező irányba tekerem mint ahogy a mosás ment, mintha a forgódob iránya is megváltozna. hülyeség! nem nem, az nehéz lenne tekernem. most vissza, de erre meg elindulnak a másik skálán a betűk és számok és a programkapcsoló nagy kattanással vált felettük. enn: itt megáll. a furcsa tárcsa felett fekete kijelző, eddig nem is vettem észre, hogy ott van. most zöld ledfelirat fut rajta: "ön leállította a programot. a repülőgép kényszerleszállást hajt végre. kérjen várjon a kezelőre, amig a hibát kijavítjuk!" aztakurva. nem mentünk még sokat pedig. ez volt az első ami átvillant az agyamon.

a repülőgép érezhetően süllyed. feltolom a napellenzőt, a kinti nyári fény betoldul az utasfülkébe és teljes homályba borítja a mosógép kijelzőjét a kontraszt. a pilóta bejelentkezik és ő is elmondja a hírt és elnézést kér minden kedves utastól kihangsúlyozva, hogy a váratlan manővert egy mosógép meghibásodása okozta de amúgy is van egy két adminisztrációs munka amit meg kell csinálnia mindenképp, úgyhogy leszállás következik.

mintha autópályán szállnánk le, vagy mezőre. balra jobbra billeg, instabil. sehol egy stewardess? nincsen pánik, valahol pedig landlunk ami leginkább egy vasúti pályaudvarra hasonlít még a hetvenes években. úgy döntöttem előbb a gépben várok. a körülöttem lévő emberek sorra állnak fel és tolulnak a kijáratok felé pániknak egy csekély jelét sem mutatva.... inkább közöny. csak úgy leugrálnak az ajtóból a "peronra". elég alacsonynak tűnik, egy idősebb néninek aki hangosan valami lépcsőfélét követelt küszöbön űlve, segítek. asszem én is leugrom ez itt hoszabb lesz.

a rövid peron egy lepukkant kívülről bádoglemezzel borított épüleben végződik. a valamikori sárga vakolt téglafalakat belül szinte teljesen beborítják a régi hirdetésmaradványok foszlányai. a legujabb is már vagy harmincévesnek néz ki és foltokban elfeketedett a vasúti levegő rozsdás kormos levegőjétől. csak menetrenden kutatú ujjak fényesítettek ki sávokat a kiragasztott hirdetményekből. tök jó lenne enni valamit, találni egy büfét. körbenézek és egy rámpát látok aminek a végén egy sárgásbarna műanyag lambériával körbeburkolt bódé vágja el a fel és lejutást kábé a hármonegyedén. az ízléstelen felületen egy hatvanszor hatvanas nyílás ami valszeg a büfé lehet. a könyöklő fóliázott rétegeltlemez tákolmány, rajta pár barna és zöld üveg, az aljukban még párolog némi sör. a földön is van belőlük pár. hát ezt nem hiszem el: kőbányai. fennhagytam a tárcám. sietős léptekkel visszafordulok a leszállópálya felé. a gépről falusi emberek egy csoportja kapaszkodik éppen le egyesével, egymást segítve. megpróbálok ügyes muzdulattal felrugaszkodni és benn vagyok az utastérben. "itt újra a pilóta beszél...". hallom, hogy bemondja a nevem és megkér hogy a pilótafülkéhez "fáradjak". azt hiszem észrevették, hogy az én mosógépemmel volt a baj.... az előtérből hangfoszlányok szűrődnek ki. de magyarul? a pilóta neve furcsán "magyaros" hangzású volt, de légiutas kisérőt nem gondoltam volna. ugye mintha nem is láttam volna egész úton stewardess-t....

a pilóta ötvenes férfi, furcsa fehér ruhába mintha hajóstiszt volna a lezárt vészkijárati ajtónak vetve kissé meggörnyedve a géptest befelé hajló fala alatt szinte megvető arcal mondta, ő tudja, hogy nem a mosógép volt a baj; hoppá. hanem mi? a stewardess mellette előbbre lépett. az egyenruha alatt fehér harisnyát hord, valószínűleg ez is szolgálati szabályzat. sokkal inkább a fehér felsőruha a furcsa rajta, mintha ő is ugyanannak a hajónak a személyzete volna. mintha mondani akarna valami, de az elsőtiszt félbeszakítja az újjával és felém fordul, hogy én ne magyarázkodjak (meg sem mukkantam). a szemem most balra jobbra játszmázik a két fura alakon akik közt lassan egy satuban érzem magam. most mintha magasabbak is lennének legalább egy fejjel mindketten. tudja, hogy a papírmunkák csak indok volt, valójában a mosógép miatt a szálltunk le de jobb lesz ha elmondom mit csináltam vele, mert ennek valami más oka van nem a mosás. még mindig nem tudom mire célzott.... pénzt akar látszott rajta. hatezer - közölte. mi van?? miért kell fizetnem nekem az ő szaros elbaszott mosógépükért? az emberek a másik bejáraton lassan szivárogtak vissza az utastérbe de senki nem figyelt fel erre a közjátékra annak ellenére, hogy a pilóta erősebben megnyomta hogy "hatezer". én úgy éreztem, kiabál velem. próbáltam kissé kihátrálni a fehérruhás csaj és az orvosi ruhába öltözött repülőstiszt elöl de az hangosan folytatta, hogy ha nem akarok fizetni, akkor elveszi a ruhámiat... atyaég, amit most mostam volna. vagy mit, a melyiket? amelyik a csomagtérben van? felnézek, a férfi ruháján nincsenek rangjelzések. a csaj az az ápolónőnek öltözött picsa, most meg felemeli a kezét és kiabál "akkor összezsugorítom!" magasan a levegőbe lendített öklében valami fecskendőnek látszó tárgy van...Neeem!!