critical mass 2010

bringa emelés

ez meg itt épp fotózom az index fotóst

next upgrade in may

xrc most küldte el azt a plakáttervet. kettős helyszín, pécs-dortmund. ha a nagy hamuisten is úgy akarja, akkor május tizedikén már az első hangpróbát csináljuk dortmundban. az uj zajok ott most nem lesznek, de lesz gitár meg elektronika meg jó kedv. az előadás május 12 este 8:00. talán még többet írok erről még ide az előadás után, de akkor már saigonból. addig is pár dolog adalékul ehhez:

open systems

UPGRADE 2

kiegeszitesul:

tanc - Marcella Ruiz Quintero

helyszin - Künstlerhaus (Do)

künstlerhause dortmund

...egy turista

egy bájszikl

... egy turista

pestilom

a piszkozatok kozt talaltam meg ezt a bejegyzest. nem tudtam ide irni akkor semmit sem, csak elmentettem a kepet mert megtetszett. szeretem ez a falon maszo noalakot, aki osszegyujti a varos minden lim-lomjat a hosszu sallal a kezeben. rogton benne van egy a szemetdomb tetejen vergodo emberalak is... vagy lehet hogy az emberalakot akarja megmentni az ot ellepo szemettol. a szines ujsag cimlapjan a szoke no figyeli az esemenyeket a fejlemenyeket... amugy nem tunik komolynak a szemetdomb. mintha egy szindarab kellekei lennenek. a valodi szemetet a jelenetbe merevedett szoboralakok teszik szimpadiassa nekem.
ma nem sikerult beszelnem. a lassan felhomalyba burkolozo kert millio ledizzoi sarga tejutmintat rajzolnak a tropusi fak lombkoronai koze. amugy a szmogra ratelepszik a munszun vizzelteli nehezen fogyaszthato levegoje. akarcsak a nehezen emesztheto es kimondhatatlan nevu izfokozoval mergezett vietnami konyha, olyan ez a nap is. az egyetlen hely, ahol legalabb nyoc nyilvanos PC van egy "highland coffee" nevre keresztelt uzletlanc kertipavilon szeru darabja, kozel a belvaroshoz a pasteur utcahoz es egy "grill garden" nevu egesz jo kis helyhez. ma mar szeptember ketto, kettoezertiz. a kep meg aprilisban keszult, amikor legutobb arra jartam. sokmindent hoztam magammal egy kisebb borondben. lassan mindent kivettem belole, meg az agy melle van tamsztva azota talan nem is hasznaltam. egy ket dolgot nem talaltam meg, de talan a lenyeges dolgok elokerultek. letettem sorba mindet a szoba fala menten; lajstrom. azon gondolkoztam vajon mi kell ezekbol a menekulesi terv szerint. a jo oreg feladvany jotott az eszembe, hogy mit vinnel magaddal egy lakatlan szigetre. fogkefe. az nincsen itt... illetve ketto is van a furdoszobaban az egyik dobozban, egy zold (meg mindig). de nem jo a lakatlan sziget analogia. a menekulesi terv a szo szerinti ertelmezesben kiuritesi terv, vakumkepzes mi tobb ures ter kialakitasa... stb. a mellettem ulo pasas latin akcentussal magyaraz valamit az egyik felszolgalo lanynak vietnami nyelven. tegnap pont az jutott az eszembe, hogy elkezdtem spanyolt is meg franciat is tanulni, de nem lett ebbol semmi egyenlore. eppen eleg nehez most befogadni a vietnamit.
tehat a kiuritesi terv szerint egy adott jelre azt a helyet ahol eddig tartozkodtam uresse kell tenni (altalam). a kiurites koret (mondjuk ugy, a fizikai hatarait) boviteni kell aszerint, hogy milyen jellegu veszely fenyegeti szemelyemet abban az esetben, ha a kiurites elmarad. ha a kiuritesi terv jo, akkor ra hagyatkozhatom nyugodtan. ha azt kovetem akkor a folyamat biztonsagosan fog vegbemenni fuggetlenul a kor nagysagatol es a veszely jellegetol. azt hiszem telezabaltam magam szusival. de a kiurites meg erre is ervenyes. a legszukebb belsu kor szintjen, vagy a sejtek, atomok!
moderato - az ures (kiuresedett) szocialis ter jelensege. X osszecsomagolt egy adott jelre es a tokeletes ures teret tudta maga mogott a kovetkezo idopillanatban. sokmindent vitt magaval egy kisebb borondben...

balkony

ma lemerült a fényképezőgépem, mielőtt igazából neki kezdtem volna fotózni. ez a kép még a mai nap első sugaraira készűlt az erkélyről. tovább nem jutottam el. most olyan adaptert keresek a töltőhöz, ami jó idehaza. egyenlőre a választék azt mutatja, hogy a magyar kereskedelem arra van felkészülve, ha valaki a hazai csatlakozóját szertné külföldön használni (pedig a világon bárhol lehet adaptert venni fillérekért) arra pedig nem, ha valaki külföldi szabványú csatlakozót szeretne idehaza használni. hát nem egy turistabarát ország ez nem titok...

pedig pont arra gondltam ma milyen szép a város ebben a korai napsütésben. ki lehet ülni végre egy-két tea mellett megbeszélni milyen jó kis élet van még itt.

a pedálról hazafelé leszakadt a heveder, még van tartalékba egy pár. közben gondolkodom a megoldáson. van egy képlet ami több változós és sok ismeretlenes. ezek a sok ismeretlenek beszélnek hozzám, néha kávéznak velem, odaülnek mellém, eltávolodnak tőlem, ír, nem ír satöbbi. meg a változó. minden változó de kalibrálható. még ha azt is gondolom, hogy a változás bizonytalan, ha a változás a kezünkben van akkor koordinálható. lement a nap közben, kicsit hideg még ez a szürkületi zóna. a madarak tegnap sem adták fel a szakadó esőben a melót és szüntelenül hirdették a tavaszt ami nagyon nehezen akar az idén beférkőzni. most is énekelnek, szép ez a kert itt. szépek a virágzó gyümölcsfák (lásd a képen) a hely csendessége, a házak sziluettje a korlát felett; minden olyan megnyugtatóan ismerős de egyben változó is. a mozdulatlan falak helyzetét szinte lehetetlen pontosan bemérni innen az erkéyről is más meg nyilván lenntről, vagy közelebbről, de mindenképp a megfigyelő helyzetétől függően "változik". változik a hozzá való viszony, a fehérre festett fal is sokat mesél, a lélek is relatív emóciók mentén szórja tele pontatlan információkkal a horizonton elnyúló fákat. a csinálás oldja fel a várakozást a tavaszban. ezért szép

hűtőszörnyek

sikerült ma az összes maradék zoknim összeszednem. az elmúlt egy héten konzekvesen szanáltam azokat a cuccokat amik egy éve a feledés teljes homályába vesztek bár valamikor félre lettek téve, hogy még egyszer jók lesznek. hát nem lettek... lesznek más haszontalan cuccok helyettük, amik majd egyszer szintén szanálásra kerülnek. cipő is, zokni is, ruha is (pár szép piros női darab is). meg lassan előkerül minden bringaalkatrész a dobozokból, meglett hangkártya is. budapest, halászlé. tavaly amikor majdnem egy év után előszőr hazajöttem az első volt egy halászlét enni. most szarabb az idő, nem mentünk balatonra de a rómain megvolt. ott kicsi fehér plasziktál van, erős dunai szél, a paprika viszont nem, de lehet csak egy kicsit elszoktam tőle... mitől is még? szemerkélő eső a késő esti vonatról beérve, akácfa illat, meg az estike, a pékséget is érezni messziről ahogy a dunaparton a kerékpársávban az erzsébet híd felé érek. minden áll és nyugodt. kevés autó az úton nincsenek emberek, lassan este fél tíz lesz. összemosódnak a fejemben az első hét eseményei; furcsa idegennek történő dolgok történnek most még.

a gépről lehúzom a maradék saigoni fotót és pestről fogok csinálni pár képet. mindent lassan elfelejtünk amit lefényképezünk.

kis garzon ez, de szép; jó helyen is van, nyugalom, igazi pinceszagú vörösborral, a rádióban bill fay (my eyes open) meg pjusk. a hűtőben meg január óta életre keltek a szörnyek... sokat beszélgettünk péntek este.

havizaj

egy kis esti zene mindekinek jót fog tenni!

streets of saigon 2

azt akarja, hogy legyen ez szünet. saigon, a házak, a fák, az emberek. azt akarja a motor a mangó meg minden más nagy gyümölcs még egyszer utoljára. addig megállnak az utcán az emberek. odafagy a pixelekre a balra néző asszony tekintete. dermedten vár arra, hogy ujra lássam, hogy befejezhesse a mozdulatát. nem olvassa a blogot, nem nézi a pixeleket, nem él a virtualitásban, valóságos a tekintete....

minden szép, a tavasz, meg a hideg eső is. csak bogi depressziós kicsit mert be van gyulladva a füle.