szerda, november 19, 2008

the newspaperhouse

azt hiszem csak mi hivjuk így... lusta voltam új fotókat csinálni, addig amíg az uj fotók nem lesznek készen, felteszem hát ide ezt a régebbit. úgy hallottam ez a ház a világ harmadik legfontosabb épülete; nem tudom a WTC bele volt-e számítva. valami olyan székel benne, hogy abu dhabi main investment? nem tudom pontosan; állítólag az itt hozott pénzügyi döntések olyan jelentősséggel bírnak a világpiac alakulására, hogy még olyan szervezetek is beleszólnak a működésébe mint az IMF. lehet ez is csak valami lokál urbán legend; ez is építészet hogy hogyan alakul a jelentősége társadalmilag egy épületnek, holott még nem voltam sohasem benne és az előbb leírt információnak semmi de semmi hitelessége nincsen. minden megtelik kicst; megtelik homokkal, széllel, tengerrel. kikapcsolni egyszer a lényeget látni csak a közvetlen közelben élő karnyújtásnyi emlékek -lebeg. egyszer milyen kicsinek fog tűnni a város; minden kitágul és átitadódik a sós tengeri pára gyöngyöző novemberi lengymelegével. elszaporodnak az őszi legyek és a légkondik ventillátorainak random besíró ciripeléséből kihallik pár madárének. decemberlesz; ma a borús égbolt alatt nyüzsgő várost nézve a tizennyolcadik emeleti erkélyünkről azon tűnődtem, hogy mi lenne ha egyszer itt mindent beborítana a hó. elcsöndesülnének az utcák autóhangjai a kiabálások, lépések a légkondicionáló berendezések külső ventillátoregységei... vagy lehet azokat akkor is bekapcsolva felejtenék, nem tudom. remélem el. mennyire régen láttam üres utcát az őszi esti ködben, mint pécsett a csend. négyezer kilóméter azt mond amit akar; vidáman kel fel a nap minden reggel és felmelegíti az otthonról eltett lefagyasztott emlékeket, hogy a nyári melegben megrohadjanak mind ott a fejben. hatalmas akarat és ragaszkodó tűnődéselmélet. huszonöt emeletet emelnek elénk? a felénél már bőven túl vannak; erről lesz még fotó eztán is. a tesz-vesz város kalandjai folytatódnak itt!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése